VÁLÁSKOR

Hófehér menyasszonyi ruha, álomszép csokor, mosoly, gratulációk, nászút, aztán hazaérkezünk és kezdődik a közös élet. Jönnek a hétköznapok, a megoldandó problémák, az összekoccanások, viták, veszekedések, vagy a sűrűsödő csönd és külön utak, aztán a felismerés, „ez így nem mehet tovább!” És akkor következik a válás tortúrája.

Egyáltalán, hogy kezdjünk hozzá a technikai lebonyolításhoz? Milyen gondokkal kell szembenéznünk a válás során?

Közös megegyezés vagy per?

A bíróság bármelyik házastárs kérelmére felbontja a házasságot, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Nézzük először azt az esetet, amikor mindketten válni akarnak, és amit közös megegyezéses válásnak hívunk.

1. Válás közös megegyezéssel

Ebben az esetben a „teljes és helyrehozhatatlan megromlást” férj és feleség együtt, közös nyilatkozattal bizonyítja, amelyet közös kérelemként nyújtanak be a bíróságra. (Hogy pontosan melyik bíróságra, arra később visszatérünk.) A törvény azt is közös megegyezésnek tekinti, ha a házastársak már legalább három éve nem élnek egy lakásban vagy egy háztartásban, külön gazdálkodnak – ezt hívjuk úgy, hogy „megszakadt az életközösség”. Ebben az esetben azt is igazolniuk kell, hogy a közös gyerek elhelyezését már megfelelően rendezték, oly módon, hogy az a gyerek érdekeinek is jó. Ha mindez tehát megtörtént, a bíróság csak szentesíti azt, amiben a házastársak már megállapodtak, vagyis jóváhagyja az ő egyezségüket.

Milyennek kell lennie az egyezségnek?

Erre nincs formanyomtatvány, nincs előírt forma, viszont egyértelműnek kell lennie. Kötelezően rendelkeznie kell viszont a következőkről:

  • a közös gyermek elhelyezéséről és tartásáról

  • a szülő és a gyermek kapcsolattartásáról

  • a házastársi tartásról

  • a közös lakás használatáról – az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével

  • a házastársi közös vagyon megosztásáról
     

Melyik bírósághoz kell fordulnunk?

Ebben az esetben bármelyik fél lakóhelye szerinti bírósághoz lehet fordulni – már amennyiben nem egy helyen laknak. A keresetlevél mellé csatolniuk kell azt a megállapodást, amit a közös vagyon megosztásáról készítettek.

Ha mindenben megállapodtunk, szükség van-e bírósági tárgyalásra?

A közös megegyezés természetesen nem helyettesíti a személyes meghallgatást a bíróság előtt. A bíróság ugyanis meggyőződik arról, hogy tényleg őszinte volt-e a megállapodás, nem valamilyen befolyásolás alatt született-e, és hogy véglegesen így gondolják-e a házastársak. Mielőtt a bíró jóváhagyná a közös megállapodást, még ismerteti a házastársak jogait, különösen akkor, ha úgy találja, hogy a megállapodás valamelyik fél számára egyértelműen hátrányos.

Megváltoztathatjuk-e az egyezséget, miután a bíróság is jóváhagyta?

A házastársak két éven belül nem kérhetik a megegyezés megváltoztatását. Ez alól két kivétel létezik:

  • ha a változás a gyerek érdekében áll

  • ha időközben megváltoztak a körülmények, és az egyik fél érdekei emiatt súlyosan sérülnek az egyezségben. (Például ha valaki megrokkan, tolókocsiba kerül, ám a megállapodás értelmében egy soklépcsős házba kell költöznie.)
     

2. Ha csak az egyik fél szeretne válni

Ilyenkor a bíróság bizonyítási eljárást kezd, amelynek az a célja, hogy kiderüljön: valóban „teljesen és helyrehozhatatlanul” megromlott-e a házasság. Az ilyen eljárást csak személyesen lehet indítani.

Melyik bírósághoz kell fordulnunk?

A közös megegyezéses válással szemben ilyenkor ahhoz a bírósághoz kell fordulni, amelyik a házastárs– vagyis akitől el akarnak válni - lakóhelye vagy az utolsó közös lakóhely szerint illetékes.

Mi a válóper menete?

Az eljárás során az lesz a felperes, aki benyújtja a keresetet, akitől pedig el kívánnak válni, az az alperes. A felperesnek 12 ezer forint illetéket kell befizetnie. A felperes iratban kéri a bíróságot a válás lefolytatására, ez az irat a keresetlevél. Ennek tartalmaznia kell

  • a házasság megkötésének adatait

  • a házasságból született gyermekek születésének adatait. Az ezeket igazoló iratokat – vagyis a házassági anyakönyvi kivonatot és a gyerekek születési anyakönyvi kivonatát – ugyancsak mellékelni kell.
     

A keresetlevél benyújtása után a bíróság kitűzi a tárgyalást, ami lehet néhány hét, de akár három hónap is, tekintve a bírósági ügyek nagy számát. Az első – vagyis a békéltető – tárgyalás. Ezen mindkét félnek személyesen kell megjelennie, mert a bíróság személyesen hallgatja meg a házastársakat. Ha ott helyben nem „békülnek ki” – vagyis mind a ketten vagy legalábbis a felperes továbbra is fenntartja a válási szándékát -, a bíróság elhalasztja a tárgyalást. Ezután a házaspárnak három hónapja van arra, hogy írásban kérje az eljárás folytatását. Ha ezt nem teszik meg, a bíróság automatikusan megszünteti az eljárást, mivel úgy veszi, hogy mégis kibékültek időközben. Már az első alkalommal is születhet döntés, ha kiderül, hogy valójában közös elhatározásról van szó és nincs közös gyerek, vagy a házastársak 3 éve külön élnek és a gyermekelhelyezést, -tartást a gyermek érdekének megfelelően rendezték. (Három év különélés után már vagyonközösségről sem beszélhetünk.) A bíróság egyébként nemcsak ekkor, hanem a per bármely szakaszában megkísérelheti kibékíteni a házastársakat. Ha ez sikerül, az eljárás megszűnik és egyikük sem fizet perköltséget. (Egyébként a perköltségek viseléséről a bíróság mérlegelés alapján dönt.)

A második tárgyalás

Ha letelt a három hónap és írásban kérték a folytatást, ezt követően legalább 30 nap múlva tűzik ki a második fordulót. Ez tehát azt jelenti, hogy az első és második tárgyalás között legalább 4 hónap telik el. Ha a kezdeményező fél – vagyis a felperes – nem jelenik meg ezen a második tárgyaláson, akkor megszűnik a per. Ha az alperes marad távol, az nem jár ilyen következményekkel.

A legfontosabb kérdések

A további tárgyalásokon az ún. járulékos kérdésekről döntenek – nem túl szerencsés elnevezés, hiszen ezek a per legfontosabb kérdései. Itt határoznak a gyerekek elhelyezéséről, a másik szülővel való kapcsolattartás szabályairól, a lakáshasználatról, a közös vagyon felosztásáról, a volt házastárs tartásáról és a névviselésről. Persze ezek a kérdések nem minden válóperben egyenlő súlyúak, ugyanakkor szorosan összefüggenek. Például az, hogy kinél maradnak a gyerekek, általában meghatározza azt is, hogy ki használja tovább a közös lakást. A házasság felbontásakor a törvény nem értékeli, hogy kinek a hibájából ment tönkre a házasság, ám a bírói gyakorlatban, különösen akkor, amikor ezekről a „járulékos kérdésekről” van szó, már jelentős szerephez juthat ez a szempont. Például valamelyik fél súlyosan kötelességsértő magatartását úgy is értékelheti a bíró, hogy az illető alkalmatlan a gyereknevelésre.

A kétféle válásban egy közös elem mindenképpen van: a bíróság mindkét esetben igyekszik elsősorban a gyerek érdekeit szem előtt tartani.

Nyilvánosság

Ha a felek szeretnék, kérhetik, hogy a nyilvánosságot zárják ki a tárgyalásról. Erre egyébként a bíróságnak is figyelmeztetnie kell őket. (A magyar jog egyik alapelve szerint ugyanis a tárgyalás nyilvános, azaz elvben bárki, indoklás nélkül beülhet egy válóperes tárgyalásra.)

Kell-e ügyvéd a válóperhez?

Nem kötelező a jogi képviselet, de roppant célszerű! Különösen akkor, ha komoly vagyonjogi kérdések merülnek fel. Ha a pert már lezárták, később csak különösen indokolt esetben lehet kérni az ítélet megváltoztatását.

Mi az a házastárs tartás?

Sokan még mindig úgy gondolják, hogy a feleség- vagy férjtartás még mindig az amerikai olajmágnások úri huncutsága. Pedig nem így van, ez nálunk is működik, mégpedig mindkét házastárs részére azonos feltételekkel járhat. A válóper során kérhető, a következő feltételekkel:

  • akkor követelhető, ha valaki önhibáján kívül szorul rá – ha a házasság alatti magatartása miatt erre érdemtelenné vált, akkor még ilyenkor sem.

  • az első kérdés, hogy ki számít rászorulónak: az, aki nem tudja eltartani magát és vagyona sincs vagy ami van, az nem elegendő a megélhetéshez. Ilyen rászorultság lehet betegség, életkor vagy testi fogyatékosság miatti munkaképtelenség, de kérheti gyesen vagy gyeden lévő anyuka is, ha az ellátás nem, vagy csak részben fedezi az ellátását.

  • a másik kérdés, hogy mitől lesz valaki „érdemtelen”. Ez olyan hivatalos, hogy kénytelenek vagyunk szó szerint idézni egy Polgári Elvi Döntés értelmezését: „ a tartást érdemtelenség címén attól a házastárstól kell megtagadni, aki a házasság erkölcsi alapját a házasság felbontására is közreható magatartásával olyan súlyosan sértette, hogy tartása elbírálásánál jelentősége van annak is, hogy az érdemtelenséget érvényesíteni kívánó házastárs milyen magatartást tanúsított”. Hát ez a helyzet.

  • csak olyan mértékben kérhető, hogy ne veszélyeztesse a volt házastárs megélhetését. Ha a volt házastársnak mást is el kell tartania, akkor természetesen ezt sem veszélyeztetheti. Például ha gyerekek után kell tartásdíjat fizetnie és ezután már nem marad elég jövedelme, akkor a kérelmező akkor sem kap tartást, ha egyébként járna neki.

  • amikor önhibáról beszélünk, akkor azt vizsgálják, hogy a kérelmező egyáltalán akar-e dolgozni. A házastárs tartás a válóper alkalmával vagy utána kérhető, 5 év után azonban már csak nagyon indokolt esetben. Határozott vagy határozatlan időre állapíthatja meg a bíróság és menetközben is változtatható a mértéke, ha jelentősen megváltoztak azok a körülmények, amelyek alapján az eredeti döntést hozták.
     

Mikor szűnik meg véglegesen a házasság?

Aznap, amikor a bírósági ítélet jogerőre emelkedik, vagyis 30 nappal azután, hogy a bíró kimondta a válást. Az ítélet után még 15 nap van arra, hogy bármelyik fél fellebbezzen. Ha ez nem történik meg, további 15 napnak kell eltelnie ahhoz, hogy jogerőre emelkedjen az ítélet. Így jön ki a 30 nap – ezután már nem beszélhetünk házastársakról, a felek családjogi státusza ugyanis hivatalosan is „elvált” lesz.

HASZNOS

MAGAZIN

2017 november

Van olyan ország, ahol már büntetik.

2017 november

A pszichológus tanácsai

Please reload

LEGFRISSEBB

Csíkszeredai Egyedülálló Szülők Klubja

Kinek? 
-    Gyerekeiket egyedül nevelő anyáknak és apáknak (el...

A solymári klub azért alakult, hogy az egyedülálló szülők ne érezzék teljesen egyedül magukat az élet...

2019/09/25

„Együtt minden könnyebb!” gondolattal indult 2017 szeptemberében a székelyudvarhelyi klub azzal a cél...

Please reload